A református kórház lehetőségeiről tárgyaltak
Krónika
Nagy Orsolya
2010. április 30.
A tehetetlenség bűn és vétek – jelentette ki Csűry István királyhágómelléki református püspök szerdán, a tervezett református kórház- és biztosítórendszer témájában szervezett konferencián.
Az egyházi elöljáró azt mondta, nem elég csak meghallani a krisztusi intést: gyógyítsatok, hanem meg is kell cselekedni, nem elég nagyot álmodni, hanem merni is kell. Forró László egyházkerületi tanácsos kifejtette: az utóbbi két évtizedben, Tőkés László püspök vezetésével az egyházi magyar oktatási rendszert sikerült a lehetőségekhez mérten megvalósítani, Csűry pedig most ezt kívánja folytatni, illetve új küldetésbe is belefogni, mégpedig az egészségügyi ellátás jobbá tételébe.
Hozzátette: az egyház természetesen csak helyet és hátteret biztosít majd a kórháznak vagy kórházaknak, a gyógyítás a szakemberek dolga, akik közül szerencsére már sokan az ügy mellé álltak, tudásukkal és tapasztalataikkal segítve a friss törekvést. Mindazonáltal örömére szolgál – mondta Forró László, hogy a Keresztény Orvosok Szövetsége a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) felkérése nélkül legutóbbi kézdivásárhelyi ülésének napirendjére tűzte a református kórház ügyét, és egyhangúlag fogadott el egy támogató állásfoglalást, amelyet dr. Kun Imre Zoltán, a szövetség elnöke meglepetésképp el is juttatott az egyházkerülethez.
A másfél évszázada működő budapesti Bethesda Gyermekkórház példaként szolgálhat a most még csak tervben létező váradi református egészségügyi rendszer számára is, Velkey György főigazgató ezért részletesen elmesélte a kezdeteket és a jelenlegi helyzetet is leírta. Mint elmondta, a mostanra a legelismertebb magyar gyerekkórházak között számon tartott Bethesdát a budapesti német református gyülekezet alapította, kezdetben kifejezetten szeretetszolgálati intézményként. Hamarosan diakonissza-kórházzá alakult, s ezt a munkát sokáig folytatták is a református nővérek. A rendszerváltás utáni leromlott állapotából mentette meg a református egyház a kórházat, amely mára sok tekintetben a magyarországi gyermekellátás csúcsintézményévé fejlődött, ahol a 303 dolgozó és a több mint száz önkéntes keresztyéni szellemben ápolja a kis betegeknek nemcsak a testét, hanem a lelkét-szellemét is.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium főtanácsosa, aki Cseke Attila szakminisztert képviselte a találkozón, kijelentette: nagy bátorság kell egy ehhez hasonló kezdeményezéshez. Jó hír azonban, hogy Romániában Magyarországgal ellentétben szektorsemlegesség van az egészségügyi rendszerben, ami azt jelenti, hogy a támogatásokból és a biztosítóval kötött szerződésekből ugyanúgy részesülhetnek a magán- vagy egyházi kórházak, mint az államiak. A főtanácsos meglátása szerint a református kórházrendszer ötlete nagyszerűen rímel a mostani decentralizációs törekvésekre, hiszen hamarosan minden romániai kórház menedzsmentje a helyhatóságok hatáskörébe kerül.
A KREK-kel régóta jó kapcsolatot ápoló Segítő Jobb Alapítvány igazgatója, Kalmár László is úgy vélte, érdemes belevágni a megvalósításba, főleg akkor, ha az közösen történik. Meglátása szerint lehetetlen az egészségügyet elválasztani a szociális ügyektől, hiszen eredményesen gyógyítani is csak akkor lehet, ha az orvos külön-külön foglalkozik minden betegével, és pontosan tudja, hogy a panaszaival hová kell őt irányítania, hogy a megfelelő kezelést kapja. Bár a tervek szerint az OTP Bank igazgatója is felszólalt volna a találkozón, hogy egy egyházi biztosítási rendszer lehetőségeit felvázolja, de erre nem került sor, hiszen a pénzügyi intézmény és a püspök között csak május hetedikén történik az első egyeztetés.
Krónika
Nagy Orsolya
2010. április 30.
A tehetetlenség bűn és vétek – jelentette ki Csűry István királyhágómelléki református püspök szerdán, a tervezett református kórház- és biztosítórendszer témájában szervezett konferencián.
Az egyházi elöljáró azt mondta, nem elég csak meghallani a krisztusi intést: gyógyítsatok, hanem meg is kell cselekedni, nem elég nagyot álmodni, hanem merni is kell. Forró László egyházkerületi tanácsos kifejtette: az utóbbi két évtizedben, Tőkés László püspök vezetésével az egyházi magyar oktatási rendszert sikerült a lehetőségekhez mérten megvalósítani, Csűry pedig most ezt kívánja folytatni, illetve új küldetésbe is belefogni, mégpedig az egészségügyi ellátás jobbá tételébe.
Hozzátette: az egyház természetesen csak helyet és hátteret biztosít majd a kórháznak vagy kórházaknak, a gyógyítás a szakemberek dolga, akik közül szerencsére már sokan az ügy mellé álltak, tudásukkal és tapasztalataikkal segítve a friss törekvést. Mindazonáltal örömére szolgál – mondta Forró László, hogy a Keresztény Orvosok Szövetsége a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) felkérése nélkül legutóbbi kézdivásárhelyi ülésének napirendjére tűzte a református kórház ügyét, és egyhangúlag fogadott el egy támogató állásfoglalást, amelyet dr. Kun Imre Zoltán, a szövetség elnöke meglepetésképp el is juttatott az egyházkerülethez.
A másfél évszázada működő budapesti Bethesda Gyermekkórház példaként szolgálhat a most még csak tervben létező váradi református egészségügyi rendszer számára is, Velkey György főigazgató ezért részletesen elmesélte a kezdeteket és a jelenlegi helyzetet is leírta. Mint elmondta, a mostanra a legelismertebb magyar gyerekkórházak között számon tartott Bethesdát a budapesti német református gyülekezet alapította, kezdetben kifejezetten szeretetszolgálati intézményként. Hamarosan diakonissza-kórházzá alakult, s ezt a munkát sokáig folytatták is a református nővérek. A rendszerváltás utáni leromlott állapotából mentette meg a református egyház a kórházat, amely mára sok tekintetben a magyarországi gyermekellátás csúcsintézményévé fejlődött, ahol a 303 dolgozó és a több mint száz önkéntes keresztyéni szellemben ápolja a kis betegeknek nemcsak a testét, hanem a lelkét-szellemét is.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium főtanácsosa, aki Cseke Attila szakminisztert képviselte a találkozón, kijelentette: nagy bátorság kell egy ehhez hasonló kezdeményezéshez. Jó hír azonban, hogy Romániában Magyarországgal ellentétben szektorsemlegesség van az egészségügyi rendszerben, ami azt jelenti, hogy a támogatásokból és a biztosítóval kötött szerződésekből ugyanúgy részesülhetnek a magán- vagy egyházi kórházak, mint az államiak. A főtanácsos meglátása szerint a református kórházrendszer ötlete nagyszerűen rímel a mostani decentralizációs törekvésekre, hiszen hamarosan minden romániai kórház menedzsmentje a helyhatóságok hatáskörébe kerül.
A KREK-kel régóta jó kapcsolatot ápoló Segítő Jobb Alapítvány igazgatója, Kalmár László is úgy vélte, érdemes belevágni a megvalósításba, főleg akkor, ha az közösen történik. Meglátása szerint lehetetlen az egészségügyet elválasztani a szociális ügyektől, hiszen eredményesen gyógyítani is csak akkor lehet, ha az orvos külön-külön foglalkozik minden betegével, és pontosan tudja, hogy a panaszaival hová kell őt irányítania, hogy a megfelelő kezelést kapja. Bár a tervek szerint az OTP Bank igazgatója is felszólalt volna a találkozón, hogy egy egyházi biztosítási rendszer lehetőségeit felvázolja, de erre nem került sor, hiszen a pénzügyi intézmény és a püspök között csak május hetedikén történik az első egyeztetés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése